Főoldal » Hírek » Az emlékezés jegyében zajlott az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének kolozsvári találkozója

Az emlékezés jegyében zajlott az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének kolozsvári találkozója

2018. 10. 04.
Megosztás:

Konferenciával egybekötött tisztújító közgyűlést tartott Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre szeptember 28–30. között Kolozsváron. A találkozót Tonk István, Kántor Lajos és Veres-Kovács Attila alapító tagok, volt elnökök, ügyvezetők emlékének szentelték.

Az EMPSZ 1969-ben alakult Svájcban az ’56-os magyar menekültek, protestáns, ökumenikus gondolkodású értelmiségi fiatalok kezdeményezésére, tudományos és kulturális megvalósítások céljával. 1996-ban Budapesten, majd 2000-ben Marosvásárhelyen alakultak meg a helyi testvérszervezetek, de a Délvidéki, Kárpátaljai és Felvidéki Kört is megszervezték. Az idei találkozó baráti hangulatban, az emlékezés jegyében zajlott, a szombati közgyűlésen pedig Ötvös József alelnököt választották meg az egybegyűltek a szervezet elnökévé.

A találkozó áhítattal indult pénteken, szeptember 28-án. Benkőné Zonda Timea a 139. zsoltár alapján szólt az emlékezőkhöz. A köszöntések sorát dr. Buzogány Dezső Főgondnoki tisztség és szolgálat története az erdélyi református egyházban című előadása követte. A professzor átfogóan ismertette a világi elem egyházi vezetésben való megjelenésének folyamatát. Rámutatott: a presbitérium léte, a világiak egyházi ügyekbe való beleszólásának lehetősége protestáns sajátosság, azonban Erdélyben és Magyarországon nem volt akadálymentes a rendszer bevezetése – hiszen míg nyugaton a polgári társadalmi berendezkedésnek köszönhetően viszonylag könnyen megoldották, itthon a feudális rendszer miatt nem lehetett teljes mértékben átvenni az egyenlőségre alapozott egyházi modellt, maga a gondnoki tisztség pedig eléggé kései jelenség.

Az emlékezés jegyében zajlott az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének kolozsvári találkozója

Az eseményen Tonk István főgondnokra Ferenczy Miklós lelkipásztor, Kántor Lajosra Gálfalvi György és Demény Péter emlékezett, Veres-Kovács Attila munkásságáról és az Erdélyi Kör történetéről Varga Gábor tartott előadást, emellett a szervezet jogi, adminisztrációs és anyagi kérdéseit is megvitatták az egybegyűltek. Ötvös József, a tizennyolc éves Erdélyi Kör újonnan megválasztott elnökének kezdeményezésére szervezték in memoriam az idei találkozót, hiszen alapembereket veszített el a szervezet Tonk István, Kántor Lajos és Veres-Kovács Attila személyében. A szabadegyetem célja „a magyarságot érintő kérdések tanulmányozása, a magyar kultúra, a magyarság vallási, tudományos és művészeti értékeinek ápolása Európa különböző országaiban élő magyar értelmiségiek körében. Az egymástól elszakított vagy távol élő magyarok között e szellemi kincseken alapuló kapcsolatok létesítése, illetve fejlesztése.”

A szombati nap délelőttjén tartották az erdélyi kör közgyűlését, amelyen Ötvös József Fábián Károlyt választották meg elnökségi tagnak, majd az elnökség köréből Ötvös József nyugalmazott lelkipásztort választották meg a kör elnökének egy évre, a következő közgyűlésig. A közgyűlésen szó esett a szervezet jövőjéről is, többen is hangsúlyozták, hogy egy protestáns értelmiségi szervezetnek nyitni kell a fiatalok felé, elsősorban a laikusokat kellene megszólítani, hogy a szervezet életképes maradjon. 

Az emlékezés jegyében zajlott az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének kolozsvári találkozója

A hétvégi találkozót záró istentiszteleten, a kolozsvári Pata utcai templomban Kató Béla püspök hirdette az igét a Jn 15,5 alapján. Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy gyökerekre mindenkinek szüksége van, és a gyökerekről a Szentírás is gyakran beszélt, másképpen, mint ahogy arról mi szoktunk egymás között. A püspök emlékeztetett arra, hogy a kommunizmusban el akarták törölni a régit, emiatt ma nagyon sokan keresik a gyökereiket, de nem találnak kapaszkodót. Az pedig, amit életünk során tanulunk, összeszedünk, nem elég. A mi gyökereink sokkal mélyebben vannak, minthogy látható lenne, ez a mélység pedig a hitünk. „Hitünkbe van beágyazva magyarságunk is. Hit nélkül minden nemzeti önazonosság pogányság. Önazonosságunkat Istentől ajándékba kapjuk kegyelemből, erre a kegyelemre pedig igent kell mondanunk. Aki a kegyelemre igent mond, az igent mond a testvéreire is. Közösség nélkül nem lehet megélni sem keresztyénségünket, sem magyarságunkat.” – mondta a püspök igehirdetésében, aki szerint megmaradásunk csak akkor lehet biztos, hogy gyümölcstermő emberek vannak közöttünk. Krisztus maga a szőlőtő, és ha néha meg is nyesnek, bár fáj, van egy gyökér, amelyből új gyümölcs hajt ki.

Az emlékezés jegyében zajlott az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének kolozsvári találkozója

Sebestyén Ákos helybéli lelkipásztor köszöntőjében arról beszélt, hogy inkább Istennek kell engedelmeskedni, mint embereknek, így tettek az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Körének vezetői is, akikre a hétvégén a kör tagjai emlékeztek.

Az istentisztelet végén az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemet ismertették, mint kiderült, a szervezet, amely azért jött létre, hogy híd legyen Nyugat-Európába szakadt szórvány közösség és a Kárpát-medencei magyarság között, jövőre lesz ötven éves. A kulturális és vallásos közösség ökumenikus nyitottsággal végezte küldetését. Az évente megszervezett konferenciák mellett a szervezet a keleten betiltott, értékes könyvek kiadását is magára vállalta, a vasfüggöny lehullása után ez a feladata megszűnt. A szabadegyetem egy fórum, a következő konferenciáján a közösségről lesz szó, a téma mentén pedig az erdélyi kör egyik legfontosabb feladatának a testvéri kapcsolat ápolását tekinti. 

 

Berekméri Gabriella, Kiss Gábor

Fotó: Berekméri Gabriella, Kiss Gábor