Főoldal » Hírek » Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

Nagyszabású konferenciát tartott Nagyenyeden az Erdélyi Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége szombaton, július 29-én. Az Erdélyi Református Egyházkerület szinte minden egyházmegyéjéből közel hétszáz résztvevő gyűlt össze a nagyenyedi vártemplomban, hogy megünnepeljék a reformáció 500 éves jubileumát. Az igét ft. Kató Béla püspök hirdette, a nap folyamán pedig Buzogány Dezső, Gudor Kund Botond és Visky Sándor Béla tartottak előadásokat.

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

Az elmúlt 500, illetve 450 évre való emlékezés volt az egyházkerületi presbiteri konferencia fő gondolata. A nap áhítattal indult, ahol ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét a 2Móz 15,1-2, illetve 13,19 alapján. Kiemelte: a nép és az emberek ereje az emlékezetben rejlik. Az a közösség, amely nem tiszteli emlékeit, elveszíti gyökereit, az élete kiszárad, értelmetlenné válik, ezért is kell gyermekeink előtt őszintén feltárni a történelmet, hangsúlyozni az emlékezés és múltból való merítés fontosságát. Ahogyan az egyiptomi pusztai vándorláskor Izrael fiai vitték magukkal József tetemét, történelmük egy darabját, nekünk, mai embereknek is el kell döntenünk, hogy az elmúlt 500 évből mit viszünk tovább, és olyan fiatalokat kell nevelnünk, akik a következő fél évezredben is megtartják a reformáció hagyatékát.

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

A szervező Presbiteri Szövetség nevében Pályi József elnök köszöntötte a közel 700 résztvevőt, majd Judák Endre, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke szólt az egybegyűltekhez. Az ApCsel 20,28 igeszakaszt idézve kiemelte a presbiteri feladatok jelentőségét és súlyát, kiért a tanárok és tanítók egyházi nevelésben betöltött szerepére, illetve a hitvallásos református életre való nevelésre. Tóth András, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetségének elnöke az Ézsaiás könyve 40. részének 30-31. versével köszöntötte szolgatársait, és felhívta a figyelmet arra, hogy Isten munkáját és gondviselését bizonyítja a konferencián összegyűlt presbiterek száma. Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke a Presbiteri Szövetséggel folytatott gyümölcsöző együttműködésről beszélt. Az elnöknő a Nőszövetség idei évre választott mottóját emelte ki: „az igaz ember pedig hitből él.” Felhívta a figyelmet elődeink erős hitére, imádkozási szokásaikra, majd hozzátette: nekünk is példává kell válnunk utódaink számára, hogy a leghétköznapibb, apró tettek imádsággal való kísérete is természetesnek tűnjön.

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

Dr. Buzogány Dezső, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet professzora a reformáció jelentőségéről, az erdélyi társadalomban kifejtett hatásairól, illetve az első reformátori hitvallásokról és ezek mai értelmezéséről tartott előadást. Fő pontokként kiemelte: a reformáció igehirdetés, amelynek legfontosabb eredményei az anyanyelvűség, a Biblia közkinccsé válása, illetve a szakszerű népoktatás kialakítása. Kitért a helyi reformokra, kiemelve a reformáció erdélyi elterjedésében, könyvkiadásban, nyelvújításban nagy szerepet játszó alakokat (Honterus, Heltai Gáspár), átfogóan ismertette reformáció térhódításának folyamatát a történelmi események tükrében, emellett szó esett az ellenreformációs mozgalmakról is. A második előadást tétellel indította: ha az ember a Bibliát olvassa, hívő emberré válik, de reformátussá csak akkor lesz, ha a hitvallással tisztában van, tanul belőle. Beszélt a kátéprédikációk visszahozásának lehetőségeiről, a Második Helvét Hitvallás erdélyi és magyarországi elfogadottságáról, illetve a lelkészképzésben betöltött szerepéről. Mindezek mellett az egybegyűltek hallhattak a felekezetek különválásának mozzanatairól Erdélyben, valamint Melanchton Fülöp munkásságáról és ennek jelentőségéről. „Ahhoz, hogy reformátusok legyünk, szükségünk van a hitvallásunkra. Mindegyik egyháznak az teszi ki az alapját” – hangzott el.

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

A nagyenyedi református oktatás nemzetközi kapcsolatai a 18. században címmel dr. Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese tartott előadást. „A reformáció létérdeke az intézmények alapítása, fenntartása és működtetése” – jelentette ki az esperes. Előadásában rámutatott: Bethlen Gábor fejedelem oktatáspolitikája a nyugatiak számára oktatási frontterületté, akadémiai gyűjtőzónává tette Erdélyt, Erdély számára pedig biztosította a kitörési lehetőséget. Hazánkban égető szükség mutatkozott az egyetemalapításra, a nemesség, a fejedelem és az egyház is szerette volna megoldani az oktatás kérdését, ehhez pedig szükség volt a külföldi kapcsolatokra, a külföldről visszatérő lelkipásztorok pedig az egyházat és az államot egyaránt támogatták. Gudor Botond kitért Bethlen Miklós, Pápai Páriz Ferenc, Enyedi István és Teleki Sándor tevékenységére, emellett beszélt a német, holland, svájci kapcsolatokról és az egzotikumnak számító angliai tanulmányutakról. Kiderült, az enyedi diplomáciához hozzátartozott a boroshordó is, amely Nyugat-Európáig vitte a település hírét.

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

Dr. Visky Sándor Béla A református presbiter kiskátéja című kiadvány útmutatóját ismertette, amely a mai gyülekezeti tagokat foglalkoztató valós kérdésekre keresi a válaszokat. A készülő kiadvány 52 kérdést tartalmaz, hogy az év minden vasárnapjára jusson egy-egy téma. A kötetben szerepel az elhívás jelentősége, a presbiteri tisztség szerepe, az abortusz, eutanázia, de a családon belüli egyenrangúság, a családon belüli erőszak, a házasságtörés, válás, gyereknevelés kérdésköreit is boncolgatja. Külön fejezetet kap a gyülekezet ajándéka, amelyben szerepel a női lelkészség, az egyházi személyek politikai szerepvállalása, az egyház közéleti szerepe, a diakóniai munka, emellett megjelennek a szekták, felekezetek, más vallások, babonák, ateizmus miatt felmerülő problémák. A további témák között szerepel a tudomány és a hit viszonya, a lelkész pszichológusi szerepe, a káros szenvedélyek, a megbocsátás, a szülőföld elhagyása, záró fejezetként pedig az örök élet reménysége köré épülő kérdéseket érinti.

Az eddigi legnagyobb presbiteri konferenciát tartották meg Nagyenyeden

A konferencia záró előadásaként Tóth Tibor László nagyenyedi lelkipásztor mutatta be a település, a templom, a várfalak és a kollégium történetét. Az eseményt is befogadó vártemplom tizenegy országgyűlésnek és 49 zsinatnak adott otthont, az egyház bölcsőjének nevezték. Itt alakult meg 1564-ben az Erdélyi Református Egyház, és itt választották meg Dávid Ferenc első református püspököt. A házigazda lelkipásztor a Péter első levele 4. részének 11. versével köszöntötte a konferencia résztvevőit.

 

Berekméri Gabriella