Főoldal » Hírek » A család: kincsesláda, avagy harcmező?

A család: kincsesláda, avagy harcmező?

2018. 09. 07.
Megosztás:

Mindkettő lehet – a férfi-nő kapcsolatán múlik, hogy mivé válik. A családot különben jó egy belakott, használatban levő házhoz vagy élettérhez hasonlítani, amelyet folyamatosan ápolni, gondozni kell, ahhoz, hogy ne gyengüljön meg, ne hulljon szét. Egy elégségesen jól működő családnak Virginia Satir kutatásai alapján 4 fő tartópillére van: magas önértékelés, jó kommunikáció, jó működési szabályok és társadalommal való kapcsolat. Ezeket fejtette nekünk tovább Becsky Borbála pszichológus, mentálhigiénés szakember, pszichoterapeuta, a marosvásárhelyi Familia Centrum családpasztorációs központ alapítójaazon az előadásán, amelyet folyó év szeptember 1-én, szombaton tartott Maroshévízen. Előadása végén hangsúlyozta, hogy az a család, amelyik él, az működik, ehhez pedig KELL CSÓK. Ha a kedves olvasó kíváncsi a betűszó jelentésére, mindenképp meg kell hallgatnia az előadót, mert nem olyan egyértelmű, mint amilyennek tűnik.

Ezzel az előadással lezárult a „Családom a váram” című programsorozat, amelyet többnyire a bágyi vár tövében szervezett a helyi református egyházközség a családok megerősítése céljából. Összesen így három interaktív, műhelymunkával egybekötött előadás hangzott el az elmúlt tavasz-ősz időben. Az elsőt Simon János református lelkész és jogász tartotta „Elég-e, ha szeretem?” címmel, míg a másodikat Sándor István vallástanár és csapatépítő tréner, aki a „Család pici kincséről” beszélt. Ezek után szükség volt a harcmezőről is tárgyalni egy oldottabb környezetben.

A család: kincsesláda, avagy harcmező?

Így esett a választás a Hargita megyei Maroshévízre és Borszékre, ahol a 2 teljes napos hétvége alatt a családpasztorációs előadás mellett csapatépítő játékokkal is erősítettük a házastársi és a szülő- gyerek kapcsolatot. Az előadásra, illetve a kirándulásra néhány helyi érdeklődő is bejelentkezett; sőt, a helyi református lelkipásztor is megtisztelt jelenlétével. Csapatépítő alkalomnak bizonyult a szombat délutáni strandolás az Urmánczy- fürdőn, ahol a gyerekbarát környezetben önfeledten szórakozhattak a gyerekek is.

A családon belüli konfliktusok kezelésének első lehetősége a vacsora elkészítése volt, ami fahordással kezdődött s szinte éjfélig tartó grillezésbe torkollt. Az ifjú szakácsmesterünk mellett volt idő társasjátékozni is. A 28 vegyes korosztályú résztvevő - felnőttek, fiatalok és gyerekek egyaránt - jobban megismerhették így egymást. A családosok tapasztalatot nyertek a nyugdíjas nagymamától, a házasság előtt álló fiatalok pedig megtapasztalhatták, milyen 2-3 síró-nevető kisgyerekkel egy fedél alatt lakni. Ehhez külön alkalmat nyújtott számukra az előadás alatti kinti gyerekfoglalkoztatás is.

A batyus, szinte hóharmatos reggeli után másnap, szept. 2-án elindultunk Borszékre, ahol Péterffy Botond vezetett körbe a hivatalosan Romaqua Group Borsec ásványvíz-töltő gyár egyik részlegén. Hihetetlenül automatizált, tiszta és precíz futószalag-sort láttunk, amelyen óránként 20.000 db kétliteres palackozott szénsavmentes vizet gyártanak le. Mindannyiunknak egyedi élményt és betekintést nyújtott a kulisszák mögé, amit mindenkinek érdemes megtekinteni. Mi azonban a forrást nem csak látni, hanem kóstolni is szerettük volna: ezért mentünk a Kossuth-forrásig, ahol megtöltöttük üres palackjainkat. A sok turista csodálkozására pedig a forrás melletti padokon engedtük Istennek, hogy megtöltsön bennünket igéjének tiszta vizével a Lk 2-ből. A vasárnapi családi áhítatot a szervező lelkész tartotta a tizenkét éves Jézus története kapcsán. Zengett az erdő az énekünk hangjától.

A festői környezetben levő Borszéki sétánk a Gyergyótölgyes-Gyergyóditró útvonalon tetőzött, különösen is, amikor az út végére kiderült, hogy kb. 25 km-es szakasz nincs leaszfaltozva; ez volt a családi konfliktuskezelés próbája, amikor egymást hibáztatták a résztvevők e kalandért… De legalább volt idő gyönyörködni a tájban.

A család: kincsesláda, avagy harcmező?

A csapat fáradtan érkezett haza a szálláshelyre, ahol azon elmélkedett a szervező csapat, hogy milyen formában lehetne ezt az elkezdett projektet késő ősszel vagy a jövőben is folytatni, ugyanis úgy érezzük, erősödtek a házastársi és a rokoni, illetve a családok közötti kapcsolatok. A nagy számú fiatal, gimnazista résztvevő pedig bizonyítja, hogy igény van a családalapítás előtt állók körében arra, hogy bepillantást nyerjenek a családi kulisszák mögé és megtudják, mi a jó család titka. A felgyorsult világ változásai új kihívások elé állítják a családokat: a hagyományokra épülő klasszikus családok lassan megszűnnek, és ezért a családoknak egyre nagyobb szüksgük van külső segítségre. Ezt az igényt láttuk megfogalmazódni a bágyi lakosok körében is.

A jelenlegi „Családom a váram!” című program ennek az igénynek a nyomán jött létre. Remélhetőleg, e program megvalósulása után, a családok igénye szerint önerőből folytatódhatnak az előadások hasonló témákban. Az eddigi projekt megvalósítása a Hargita Megyei Tanács anyagi támogatásának köszönhető.

 

Jári Zsolt, bágyi lelkipásztor